A következőkben néhány újszerű fatermékre
szeretnénk felhívni a figyelmet. Ezek többnyire már hazánkban is elérhetők, és
alkalmazásukkal hozzájárulnak a különféle épületszerkezetek, egyéb építmények
magas színvonalú és esztétikus kialakításához. Az oldalt folyamatosan bővítjük,
ezért várjuk új termékeket bemutatni kívánó gyártók vagy forgalmazók
jelentkezését is.
Szerkezeti Faelem
(Konstruktionsvollholz, KVH)
A termék előnyei:
- A hagyományos fűrészárunál kisebb vetemedési és
repedési hajlam
- Az alacsonyabb nedv.tartalom (max. 18%) miatt keveset
szárad be a névleges mérettől
- Megmunkálásához hagyományos faipari szerszámok
szükségesek
- Ragasztása (hossztoldás esetén) vízálló, így
kültérben is használható
- Építészeti favédelem a technikai szárítás által
- A felületek gyalultak, az élek fózoltak
- Kémiai favédőszerek kihagyása esetén környezetbarát
termék
Magyarországon
az utóbbi években erőteljes szemléletváltás következik be a környezettudatos
életmód és az építőipar terén is. A faépítészet reneszánszát éli, de ez a
pozitív tendencia csak abban az esetben kihasználható, ha az építőipari fatermékek
minősége a tervezők és építtetők megnövekedett igényeihez igazodik. A Német Fűrészipari
és Faipari Szövetség (VDS) és a Német Ácsok Szövetsége (BDZ) a Német Építőipar
központi szervezetében definiálták a szerkezeti tömörfát (KVH) mint újszerű
faterméket, a faépítészet megnövekedett igényei számára. Az új termék számára
támasztott kritériumokat a két szervezet fektette le.
A KVH szilárdság szerint
osztályozott és műszárított épületfa, mely magas szintű igényeket elégít ki a
vágásmód, a felületi megmunkálás, a mérettartósság és a fanedvesség
tekintetében.
A szerkezeti tömörfát elsősorban a faházépítésben alkalmazzák,
falak, fődémek és tetőszerkezetek alapanyagaként.
A terméken belül két szortimentet különítettek el, melyek
lényegében felületi minőségükben különböznek egymástól: - KVH-Si (Sichtbar)
látható szerkezetek céljára, - KVH-Nsi (nicht sichtbar) nem látható
szerkezetek számára
Az alkatrészek méretét ékcsapos hossztoldással
növelik, mely nagy szilárdságú vízálló ragasztóval történik.
KVH-t jelenleg luc, jegenye, erdei-, douglas, és vörösfenyőből gyártanak.
Építőfák szilárdság szerinti osztályozása a DIN 1052 (Faépítmények), vagy a DIN
1074 (Fahídak), valamint a DIN 4074 (Tűlevelű fák szilárdság szerinti
osztályozása) szabványok alapján történik.
Bővebben
Ragasztott Gerenda
(Brettschichtholz,BSH)
A termék előnyei:
- Alacsony nedvességtartalma miatt nem szárad össze
- Beépítés után nem deformálódik, nem reped
- A normál faanyaghoz képest kisebb keresztmetszet is elegendő
ugyanakkora
mechanikai terheléshez képest (rétegragasztás
miatt)
- Tűzállósága kiváló
- Alacsony nedvességtartalma miatt nem igényel faanyagvédelmi
vegyszereket
- A ragasztás vízálló, így kültérben is használható,
beépíthető
- Azonos terhelhetőségnél könnyebb az acélnál
- Megmunkáláshoz hagyományos faipari szerszámok szükségesek
- A felületek gyalultak, az élek fózoltak
- A vegyileg agresszív környezetet is jól tűri
- Széles méretválasztékban kapható
- Ökológiai szempontból lényegesen kedvezőbb a beton, és az
acéloknál
- Olyan tartószerkezeti anyag, melynek hőszigetelése is jelentős
A német elnevezés szó szerint fordítva rétegelt
deszkát jelent, mely azonos a hazánkban is egyre nagyobb teret hódító rétegelt
ragasztott (RR-tartó) tartóval. A régebbi német szakirodalomban Leimholz, vagy
Leimbalken szavakkal is találkozhatunk. Európa német nyelvterületű tartományaiban a
Brettschichtholz név alatt elsősorban egyenes termékeket értenek, melynek
gyártástechnológiáját és felhasználási tulajdonságait szabványok rögzítik a
legapróbb részletekig.
A Brettschichtholz (a továbbiakban BSH) olyan faterméket takar, mely
minimum 3 db lamella összeragasztásából áll és az alkotók rostlefutása
lényegében párhuzamos. Ragasztás után merőleges felületekkel rendelkező termék
nyerhető, jóllehet kör- és egyéb összetett keresztmetszetben is gyártják. A
gyártás és minőségbiztosítás kapcsán az ÖNORM EN 14080 szabvány a mérvadó.
Németországban irányadó szabványok a DIN 1052, DIN 1052-1/A1, DIN 68140
A szigorú követelmények betartatását az FMPA (Otto Graf Institut), vagy egyéb
európai akkreditált intézetek végezhetik.
Kezdetek:
A ragasztott fatartó lényegi felépítését kb.
100 évvel ezelőtt fedezték fel. Először főleg német és skandináv területeken
terjedt el. Az utóbbi évtizedekben a technika fejlődésével sokat javítottak a
gyártáson és a minőségen.
Magyarországon a 60-as, 70-es években terjedt el az RR-tartók alkalmazása. Először
mezőgazdasági épületeknél, később uszodáknál, egyéb sportlétesítményeknél
és közösségi célú épületeknél használták.
Felhasználási osztályok:
A BSH felhasználási osztályokba történő
besorolása az EN 386 és az ENV 1995-1-1 által faszerkezetekkel kapcsolatosan definiált
3 kategória alapján történik.
1. Felhasználási osztály:
Olyan egyensúlyi fanedvességet határoz meg, mely
a környező levegő 20 °C hőmérséklete és bizonyos relatív páratartalma hatására
áll be, ez a páratartalom azonban évente csupán.....
Bővebben
Dupla/Tripla Gerenda
(Duobalken/Triobalken)
A termék előnyei:
- A hagyományos fűrészárunál kisebb vetemedési, és repedési
hajlam
- Az építőfához képest anyagtakarékos termék
- A belső üregben fém kötőelemek is elhelyezhetők
- Megmunkálásához hagyományos faipari szerszámok szükségesek
- A felületek gyalultak, az élek fózoltak
- Kémiai favédőszerek kihagyása esetén környezetbarát termék
A termék jelentése röviden dupla/tripla gerenda,
ami nem áll messze a valóságtól.
A DIN 1052:2008 szabványban a Balkenschichtholz, Lamellenholz,
Lamellenbalken, Leimholz szavakkal is találkozhatunk.
A gyártás során két (három) gyalult fűrészárut ragasztanak
össze, melyeket bal oldalukkal egymással szembe fordítanak. A szelvények a ragasztott
tartónál nagyobb keresztmetszetűek. A termék lapjainak pontos derékszögbe gyalulása
után egy négyszög keresztmetszetű terméket kapunk, mellyel kapcsolatos
követelményeket az ÖNORM B 4100-2 és az ÖNORM DIN 4074-1 szabványok rögzítik. A
termék az 1. és 2. felhasználási osztályban alkalmazható.
Beforgatott szelvényű tartó (Kreuzbalken)
Fordítása (szó)szerint kereszt-gerenda,
mely alak a termék bütü felületét tekintve tisztán látható. Kis átmérőjű rönkök
viszonylag nagy keresztmetszetű gerendává alakítására fejlesztették ki az
eljárást. A rönkökön először negyedelő vágást végeznek, ezután külső
oldalukon egymásra merőleges gyalult felületeket alakítanak ki, melyek
összeforgatásával később össze ragasztják őket. A termék külső felületeinek
merőleges gyalulása után egy kívülről tömörfa megjelenésű terméket kapunk,
csupán a bütü felületek árulkodnak a technológiáról.
A belső üreg, mely bizonyos méretnél nem lehet nagyobb, hajlítás
esetén alig csökkenti a gerenda teherbírását. A termék mind a négy oldala közel
sugár irányú vágású, emellett a tartósabb geszt kerül kívülre. Általában
melamin-formaldehid ragasztóanyagot használnak, a fugák eltakarásához. Az időjárásálló
ragasztás követelményeit egyébként az ÖNORM EN 386 és a DIN 68140 szabványok
határozzák meg. Igény esetén rezorcin-formaldehid is szóba jöhet. A felületi
kritériumok: 4 oldalt gyalult, él-letört és színtelen ragasztás.
Szabványos keresztmetszetek (Németország):
Vastagság
(mm) |
Szélesség (mm) |
80 |
100 |
120 |
140 |
160 |
200 |
220 |
80 |
X |
X |
|
|
|
|
|
100 |
|
X |
X |
|
X |
X |
|
120 |
|
|
X |
|
X |
X |
|
140 |
|
|
|
X |
|
X |
|
160 |
|
|
|
|
X |
|
X |
Lap
tetejére ↑
Hőkezelt fa (Termo-Holz, Thermowood)
A Hannoverben megrendezett világkiállítás finn pavilonjában is
találkozhattak az odalátogatók ezzel a termékkel, melyet a Finn Faipari
Kutatóintézet (VTT) fejlesztett ki. A speciális hőkezelési eljárásnak, mely a fa
optikai és fizikai tulajdonságaiban idéz elő változásokat, eddig főleg különböző
fenyőt, nyírt és rezgő nyarat vetettek alá, de a hírek szerint valamennyi fafajra
alkalmazható.
A fa tartósságának hőkezeléssel való fokozása már évezredek
óta ismert, gondoljunk csak a karók talajjal érintkező végének tűzön történő
hevítésére. A pontos eljárást azonban csak a 90-es években dolgozták ki. A hőkezelés
során csökkentik a faanyag hemicellulóz tartalmát, ezáltal ellenállóbbá válik a
kártevőkkel szemben, továbbá sötétebb tónust kap.
A nedvességtartalom lecsökken, a visszanedvesedés azonban korlátozottá válik, ezért
lesz a faanyag ellenállóbb az időjárással szemben. Az UV-sugárzás hatására
azonban szürkülhet, ezért némi felületkezelő anyag használata ajánlott.
A felhasználási területek skálája szinte végtelen. Egyes finn
gyártók több mint 5 féle eljárási fokozatot dolgoztak ki a felhasználási
területek, és a megkívánt tulajdonságok szerint.
A termék előnyei:
-10-60%-al alacsonyabb egyensúlyi fanedvesség
- sötétebb szín
- jobb hőszigetelőképesség
- megnövelt időjárásállóság
- hajlítószilárdság-változás –15%-+30%-al
- repedésveszély csökkenése 0-50%-al
- nagyobb felületi keménység
- megnövelt ellenállás a korhadással szemben (kezelési fokozat
szerint)
- korlátozott nedvesség-felvétel
- nagyobb ellenállás a penészképződéssel szemben.
- 30-90%-al kisebb méretváltozás
LSL/PSL (Laminated Strand Lumber)
Az LSL a teljes keresztmetszetben azonos irányban rendezett
szálforgácsokból készült szerkezeti termék. Az LSL korábban 0,7 mm vastag, akár
300 mm hosszú forgácsokból, az OSB (Oriented Strand Lumber) alapanyagához hasonló,
ún. "strand"-ekből készült, palló vagy gerenda méretekben.
Az utóbbi időben a gyártók a forgácsok hosszméretét tovább
növelve (600 mm-ig) elérték, hogy a lapok elemei csupán előállításuk módszerében
térnek el a hámozás útján nyert furnércsíkokból készült PSL (Parallel Strand
Lumber) termékektől. Ma már sok esetben a PSL és az LSL termékek között, alapanyag
szempontjából mindössze a furnércsíkok hosszában van különbség, hiszen a PSL-t
gyártó vállalatok a PSL gyártása során keletkező hulladékot használják az LSL
termékek gyártására.
Az észak-amerikai gyártók által használt fafajok (Populus tremula,
Pinus ponderosa) alapján a hazai fafajok közül a Populus tremula, a Pinus silvestris
és a Populus euramericana fajok lehetnek elsősorban alkalmasak az LSL gyártás
alapanyagául. Ezek a fajok azért jöhetnek szóba, mert a rezgő nyárt
Észak-Amerikában is alkalmazzák PSL, LSL gyártására, az olasz nyár igen gyakori
hazánkban, az erdeifenyő, különösen az Alföldön telepített ún. répafenyőt pedig
az eddiginél szélesebb körben lehetne hasznosítani.
A termékek ragasztásához melegen kötő fenol-formaldehid alapú műgyantát,
vagy hidegen kötő fenol-rezorcin-formaldehid alapú műgyantát használnak. A
préselési hőmérséklet: 130 °C meleg ragasztás esetén, és 20 °C hideg
ragasztásnál.
A termékek lehetővé teszik alacsonyabb minőségű faválasztékok
felhasználását, és végeredményül egy, a tömör fánál magasabb mechanikai
tulajdonságokkal rendelkező állandó minőségű építőipari termék nyerhető.
Rétegelt táblásított falap
(Brettsperrholz) (Pannon Falap-Lemez)
A termék gyalult lécekből táblásított, majd
rétegelt tömörfa panelszerkezet. A kereszt- és hosszirányú rétegek egymásra
ragasztása elhanyagolható mértékűre csökkenti a fa mozgását. Az üzemben előre gyártott
panelek a tömörfának köszönhetően jó hőszigetelő, és egyúttal teherhordó
funkcióval is rendelkeznek. Emellett tűzálló és jó hangszigetelő tulajdonságúak.
A szerkezet 99,4 % fát, és 0,6 % ragasztót tartalmaz. Viszonylag egyszerűen
tervezhető, és gyorsan építhető szerkezetek hozhatók létre.
A panelek felhasználhatók falak, födémek és tetők szerkezeteiként.
A falelemek biztosan és tartósan teljesítik a statika, a merevítés, a tűzvédelem
és az épületfizika követelményeit. Mivel a termék jó hőszigetelő és ugyanakkor
jó hőtároló képességgel rendelkezik, nemcsak télen járul hozzá a kellemesen meleg
klímához, de nyáron is kitűnő védelmet nyújt az épület túlmelegedése ellen.
Panelek méretei: szélesség 125 cm, maximális hossz 24 m,
vastagság 66-341 mm
A panelek különféle felületi minőségben készülnek 3, 5,
és 7 rétegű kialakításban.
A termék jelenleg különféle fenyőből (luc, vörös, jegenye
stb..) rendelhető.
A termék előnyei:
- tartós, a környezeti forrásokat óvó építőanyag
- egészséges, kellemes beltéri klíma
- formatartás, mérettartás
- magas statikus teljesítőképesség
- szélzáró építési mód
- száraz építés, rövid szerelési idők
- masszív tűzvédelem, hang- és hőszigetelés
- földrengésbiztos építési mód
Doboz-szerkezetű fapanelek (LIGNATUR)
A termékeket gyalult fenyő deszkákból kazettás szerkezetűvé
ragasztják össze. Fő felhasználási területük a födémek, sík padozatok és tetőszerkezetek
tartószerkezetének kialakítása (illetve hőszigetelése). A modulrendszerű gyártással
többféle terméktípust is kifejlesztett a gyártó.
Element LKE: A termék négy oldalt
összeragasztott deszkából áll. A csőszerű szerkezet oldalain csaphornyos kialakítású
a könnyebb egymáshoz sorolás érdekében. A kis önsúly miatt kézi erővel is
összeépíthető panelekből sík felületű modern megjelenésű födém építhető.
Szélesség: 200 mm Magasság: 120-320 mm 20 mm ugrással Hosszúság: max. 12
m
Element LFE: Az előbbinél nagyobb
formátumú szerkezetet az építés gyorsítása érdekében fejlesztették ki. Itt egy
több cellás panelszerkezetről van szó, melyet gépi erővel sorolhatnak egymáshoz
nagyobb felületek kialakításánál.
Szélesség: 514 mm, 1000 mm Magasság: 120-320 mm 20 mm ugrással
Hosszúság: max. 16 m
Element
LSE: A panel formátumában hasonló az előzőhöz, szerkezetében azonban eltér. A
szerkezet csupán három oldalról bezárt cellákat tartalmaz, melyet farost hőszigetelő
anyaggal töltenek ki. Ennek köszönhetően jól alkalmazható páraáteresztő
tetőpanelek, esetleg falak készítésére.
Szélesség: 514 mm, 1000 mm Magasság: 200 mm, 240 mm Hosszúság: max. 12 m
Lignatur easy: Ez a termék is négy
deszkából épül fel, és egy üreget tartalmaz. Az üreget összeépítés előtt
farost szigeteléssel töltik ki, mely egyaránt jó hő-és hangszigetelő anyag. Az
oldalain profilozott kialakítás könnyíti az egymáshoz sorolást. Kis önsúlya (9
kg/m) gyors szerelést tesz lehetővé.
Szélesség: 200 mm Magasság: 150 mm, 190 mm Hosszúság: max.
5,5 m, 11 m, 6,5m, 13 m
A termékek összeépítésénél lehetőség
nyílik vezetékek elhelyezésére, emellett a termékek típusain belül különféle
felületi kialakításokra.
A termékek előnyei:
- gyors építési mód
- jelentős hangszigetelő képesség
- kiváló hőszigetelő képesség
- esztétikus megjelenés
- elhanyagolható hulladékmennyiség
Modifikációs
eljárással kezelt fatermék(Blokkwood)
A technológia a világon egyedül
álló magyar szabadalmon alapszik. Az eljárás lényege, hogy a fa szerkezetét két
alapvető folyamat együttes alkalmazásával teljes keresztmetszetében
megváltoztatják. A hőkezelés mellett különféle katalizátorok hozzáadásával a fa
szerkezetét lezárják, miközben a víztartalom jelentős része távozik. A fa
visszanedvesedése a technológiának köszönhetően korlátozott.
A termék előnyei:
- a kezelt faanyag teljesen vegyszermentes
- a kezelt termék végnedvesség-tartalma 6-6,5 %
- csökken a termék alakváltozási, deformálódási képessége
- a faanyag statikai tulajdonságai nem romlanak (sőt)
- gombákkal és rovarokkal szembeni ellenállás jelentősen javul
- A kezelt hazai fafajok alkalmazásával az egzóta fák
használata kiváltható
- a kezelés hőmérséklete 30-35 C-fokkal alacsonyabb a konkurens
technológiák
hőmérsékleténél (175-180 C)
- a legtöbb hazai lombos, és fenyő-félénél alkalmazható
eljárás
- a kezelt termék azonnal megmunkálható, továbbfeldolgozható
- kezelés után 12-14%-os tömegcsökkenés
felhasználási területek:
Építőipar: faházépítő elemek, ajtó, ablak frízek,
lambériák, járólapok, parketták.
Belsőépítészet: kül- és beltéri borítások, fürdőszobák
burkolása, furnérlapok stb
Bútoripar: kültéri (beltéri) bútorok.
Rétegelt furnérlap (Laminated
Veneer Lumber, LVL)
Az LVL
furnérokból egymásra ragasztott réteges szerkezetű fatermék. A furnér alapanyagot
hámozásos eljárással nyerik. A gyártáshoz elsősorban tűlevelű fajokat (luc, erdei
stb) használnak. A gyártás, illetve a furnérok egymáshoz ragasztása egy folyamatos hőpréselési
eljárással történik. Ennek során a furnérlapok kisebb-nagyobb eltolással
helyezkednek el egymáshoz képest. A gyártás eredményeként nemcsak lapformájú, de
rúd alakú termékek is készíthetők. Ennek megfelelően a rétegek száliránya nem
mindig egyezik meg a termék hosszirányával, előfordulnak merőlegesen ragasztott furnérok
is.
Legfontosabb előnyeik a kis önsúly (kb. 500 kg/m3)
és emellett jelentős terhelhetőség. Az egyéb tömörfa termékekhez képest is
alacsony nedvességtartalommal (max. 10 %) és nagyfokú foma-stabilitással rendelkeznek.
A felhasználási terület igen széles körű. A lapformájú LVL
termékekkel kiváltható minden olyan termék, vagy épített szerkezet, melyek födémek
és falak funkcióit töltik be. A rúd alakú LVL gerendák, oszlopok, és egyéb
merevítő bordák céljára használhatók fel.
A gyártási eljárásnak köszönhetően akár 20 m feletti
méretekben is elérhető. A tömörfa termékekhez hasonlóan hagyományos faipari
szerszámokkal megmunkálható és felületkezelhető. Gomba-, rovar-kártevőknek,
valamint nehezebb klimatikus körülményeknek jól ellenáll.
Lap
tetejére ↑
|